A hagyományos termelő vállalkozások háttérbe szorulása jelentősen megnövelte az érdeklődést a kereskedelmi cégek alapítása iránt. Az egyszemélyes kényszervállalkozástól az egy szegmensre specializálódott KKV vállalatokon át egészen a multinacionális kereskedő cégekig egy sokszereplős, sokféle igényt támasztó piac jött létre. Ezzel párhuzamosan komoly változásokat tapasztalhatunk a kereskedelmi vállalkozások működésében is. A klasszikus kereskedői tevékenységet jelentő készletező-elosztó funkciók mellett egyre több kereskedő cég esetében megjelenik a közvetítő-elosztó funkció is. Ez utóbbi különösen az internetes kereskedelemben működő cégekre jellemző, ahol a fizikailag hazai vagy külföldi raktárakban található árukészletekből értékesít a vállalkozó. De bőven találunk példát arra is, hogy termelő vállalatok hoznak létre több ország közvetlen végfelhasználói kiszolgálására regionális vagy akár európai méretekben működő központi termékraktározási bázisokat
Az előzmények:
Partnerünk kommunikáció technológiai eszközök exportálásával foglalkozó kereskedő cég. Az általa forgalmazott termékkör jellemzője, hogy szállítmányonként 2000-4000 db termék akár 40-50 cikkszámból is állhat, és ezen belül minden terméknek egyedi azonosító kódja is van.
A probléma:
Kapcsolatunk akkor kezdődött, amikor a partnerünk a külföldi megrendelőjének nem tudott az elvárt időben szállítani, ezért veszélybe került az üzletük. Ügyfelünk előtt ekkor két választási lehetőség volt. Marad annál az alvállalkozónál, aki nem tudja garantálni az időben történő kiszállításhoz szükséges erőforrásokat. Ez a megoldás alacsony költségvetésű volt. Vagy létrehoz egy saját csapatot a feladat ellátására. Azaz, alkalmaz egy 5-6 fős létszámot, megvásárolja a szükséges anyagmozgató eszközöket, informatikai eszközöket, vonalkód leolvasóval, szoftverrel stb-vel együtt. Ha csak a közvetlenül a feladat ellátáshoz szükséges beruházásokat számoljuk, akkor ez kb. 5 millió Ft-ot jelent, ami mellé csatlakozik a 6 fős csapat bértömege. Ügyfelünk egy gyors számítással átlátta, hogy ha meg akarja tartani a vevőjét, akkor egyik út sem valós alternatíva számára.
A megoldásunk:
Szakembereink leültek a cég illetékesével és közösen felmérték, hogy mi okozhatja a problémát. A folyamatban két kritikus pontot sikerült beazonosítani
Kereskedő cégek számára a logisztika két fő területen jelenik meg
- Egyrészt mint költségtényező, amely a költség oldalon markánsan megjelenő szelet az összes vállalati költségen belül
- Másrészt olyan versenyképességi tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Hasonló minőségű és árkategóriájú termékek közül a piac hajlamos azt az ajánlatot választani, amelyik folyamatosan, megbízhatóan és gyorsan képes a keresett terméket a végfelhasználóhoz eljuttatni. Ezért minden kereskedő cégnek meg kell hoznia a döntését arról, hogy a piac által elvárt magas szintű logisztikai szolgáltatást saját maga hozza létre és biztosítja, vagy megvásárolja azt egy erre szakosodott logisztikai szolgáltatótól. Általános érvényű szabályok nincsenek erre vonatkozóan, ezért érdemes a döntésbe bevonni olyan szakembereket, akik logisztikai vagy speciálisan raktárlogisztikai tanácsadással foglalkoznak. A kereskedő cég mérete, működésének sajátosságai határozzák meg, hogy mik lehetnek jó választási lehetőségek.
Mikor érdemes saját raktár-logisztikai megoldásban gondolkodni?
Elsődlegesen akkor, ha a cég mérete lehetővé teszi a szükséges szakemberek alkalmazását, a beruházások finanszírozását és egy olyan csapat létrehozását a szervezeten belül, akik kifejezetten csak a logisztikai rendszer fejlesztéséért és működtetéséért felelősek. KKV méretű kereskedő cégek esetében akkor érdemes például saját megoldást választani, ha a logisztika közvetlenül kapcsolódik valamilyen egyéb vállalati szolgáltatáshoz vagy tevékenységhez. Több vállalkozás is él azzal a lehetőséggel, hogy saját gépjárműparkkal végzi az áruterítést, de a gépkocsivezetők egyben értékesítői feladatokat is ellátnak. Induló vagy egészen kis vállalkozások esetén azt szokták javasolni, hogy tartsák meg a logisztikát saját kézben, mert a külső szolgáltató költsége várhatóan magasabb lesz. Ez részben igaz, de csak addig a pontig, amíg nem kerül sor beruházásra. (Raktárépület, szállítóeszközök, munkaerő-alkalmazás stb.) Ezen a ponton ugyanis már mérlegelni kell(ene), hogy a befektetés kockázata (nem sikerül kihasználni a létrehozott logisztikai rendszert, vagy éppen megszűnik a vállalkozás) hogyan aránylik a külső szolgáltató fajlagosan esetleg magasabb költségéhez.
Mikor nem érdemes saját raktározási, logisztikai megoldást választani?
Kereskedelmi raktározás: Általában nem javasolt saját kezelésben tartani az árukezelést, ha a tevékenységben nagy a szezonalitás, mert nehéz optimálisan működő rendszert létrehozni. Szintén nem javasolandó olyan kereskedő cégek számára, akiknek az üzleti folyamatai, piaci pozíciója még nem kellően megalapozott. Ebben az esetben különösen igaz a fentebb már jelzett gondolat. Amíg a fő tevékenység nem stabilizálódott, nem alakult a ki a megfelelő beszállítói és keresleti háttér, nem tanácsos egy költséges kiszolgáló tevékenységbe fektetni a cég erőforrásait. És szintén nem érdemes az energiánkat a logisztikai tevékenységre fordítani, ha azt mint szolgáltatást a piacon a vevőink által elvárt és egyébként költséghatékony módon megvásárolhatjuk. Az iLogistic Kft. külön szolgáltatáscsomaggal rendelkezik a kereskedő cégek számára.
Évtizedes szakmai tapasztalataink alapján a professzionális raktárlogisztikai szolgáltatásokon túlmenően segítünk megoldani a készlet adminisztrációt, a disztribúciós feladatokat, de akár olyan élőmunka igényes feladatokat is mint például egy Kínából beérkező konténer tételes átvétele, címkézése. Lépjen kapcsolatba velünk, még ma!